És nem csak kétlekváros, de kétlisztes is. Hát igen, nem tudtam kihagyni a teljes kiőrlésű rozslisztet ebből sem. Egyébként ez a linzertorta a holnapi ebéd harmadik fogása. Nagyon ritkán jut eszembe ilyesmi, de ma úgy volt ihletem. Persze megint nem túl összeillő dolgokat kívántam meg külön-külön, de mégse annyira durva, mint a múltkori tojásleves és lencsefőzelék párosítás :) Az első fogás orjaleves (nálam csak szimplán karajleves a neve), a második szezámmagos-fahéjas-mézes-fokhagymás-szójaszószos pácban sült csirkeszárny, barnarizzsel. Ez nem rossz, de annyira ronda rajta a trutyi, hogy nem voltam hajlandó képet csinálni róla... A desszert pedig a kétlekváros linzertorta.
Hozzávalók:
30 dkg liszt (fele búzaliszt, fele teljes kiőrlésű rozsliszt)
20 dkg vaj
8 dkg barnacukor
1 tojás
egy teáskanál fahéj
kevés reszelt citromhéj
csipet só
kétfajta lekvár
A lekváron kívül mindent összegyúrmáckolunk, aztán folpackba tekerve betesszük a hűtőbe egy órácskát. Nem akartam éjjelig fent lenni vele, ezért inkább szigorítottam a tészta büntetésén és fél órára a mélyhűtőbe tettem. Nem tudom mennyire bünti ez neki, de nekem már nagyon elegem van a hidegből, ezért gondolom büntinek. Közben előhalásztam hőn szeretett szilikon pitesütőm és a lekvárokat, meg begyújtottam a sütőt. Az egyik üveg tömény szilvalekvár from my mother, a másikat közösen készítettük: őszibarack, sárgadinnye és narancs keveréke. Tulajdonképpen ez egy kis razzia a polcon sorakozó lekvárok ellen. Ideje eltüntetni őket. Alapnak a szilvalekvárt használtam, vékonyan megkentem vele a kinyújtott és a formában a lehetőségekhez mérten szépen eligazgatott tésztát. A tésztából tettem félre egy kicsit a tetejére rácsnak. Az alapozó lekvár után körkörösen haladva került a szilvából és a másikból a tésztára. Végül rácsuktam a rácsot a tortára és betettem az előmelegített sütőbe. Most sodortam a rácsot, mert nem éreztem elég erőt magamban a hasonló méretű szalagok elkészítéséhez. Ha van éppen egy kis tojássárgája talonban, akkor azzal még meg lehet kenegetni a rácsokat. Egyre kell vigyázni, ha szilikonos formában sütjük, hogy lehetőleg két kézzel fogjuk alul, mert elég nehéz a tészta és nehogy megtörjön. Nekem kivételkor törtek kicsit meg a rácsok, de az ízorgia élvezetéből nem von le ez a kis szépséghiba. Nem is hittem volna, hogy ez a két lekvár ilyen jól kijön egymással! Körülbelül 50 percet sütöttem. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése