Kuglóf csokimázzal

Így március elsején egy kis karácsonyos beütésű kuglóffal előállni nagyon gáz? Mentségemre legyen mondva, hogy reggel még havazott...

A kuglóftól sokáig féltem. Nehézsúlyú versenyzőnek látszik, olyanfélének, amit igazából csak a nagyik és dédik tudnak jól elkészíteni. Erre a tévhitemre rájátszott az is, hogy tavaly ősszel, amikor először készítettem tökös kuglófot, nagyon rossz lett... Szalonnás, vagy mi a szöszt mondott rá anyám (ő az első számú kitchen emergency) Ezért sokáig nem is próbálkoztam vele újra. Karácsony előtt azonban muszáj volt  nekigyürkőzni és egész jó lett. Ez most annak a továbbfejlesztett változata. Kelesztés nélküli, finom vacsorára egy bögre tejjel.

Hozzávalók:
4 egész tojás
12 dkg cukor
10 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
15 dkg sima liszt
1 dl langyos víz
1 dl olaj
1 csomag vaníliás cukor
fél csomag sütőpor
2 evőkanál kandírozott citrushéjkeverék
2 evőkanál mazsola
2 evőkanál hámozott, szeletelt mandula
2 evőkanál kókuszreszelék
csipet só

A csokimázhoz:
75 gr csokoládé
1 evőkanál vaj
1-2 evőkanálnyi tej
2 evőkanál instant kakaópor

A hozzávalókat csomómentesre összekeverem egy nagyobb tálban. Simán elég egy evőkanállal, nem is kell hozzá beizzítani a konyhai robotgépet. A kivajazott, kilisztezett kuglófformába töltöm, ha szilikonból van, akkor nem kell vele semmit sem csinálni, mehet bele rögtön, majd az előmelegített sütőbe. Van egy kerámia formám is, azzal arra kell vigyázni, hogy nehezebben melegszik át. Neki tényleg alaposan elő kell melegíteni a sütőt. Amiért nem használom, annak két oka van: az egyik, hogy ki kell vajazni, lisztezni, a másik, hogy nem bordázott az oldala. Ó, hiúság, kerülj el messzire :)! Amikor már szép színe van az aljának, akkor kell kivenni. Ehhez kb. 45-55 percig sütöm. Sütési hőmérsékletet, meg pontos időket azért nem tudok írni, mert a gázunk olyan öreg, mint én, és semmi extra kijelző nincs rajta. Elméletileg három fokozatú, de gyakorlatilag akárhogy tekergetem a gombot, ugyanolyan lánggal ég, de ég :) Már alaposan kiismertem a háklijait és annyira egy húron rezdülünk, hogy érzésre hagyatkozva szoktam sütni benne. Miután a kész a kuglóf, óvatosan kisegítem egy tálcára. Megvárom, amíg kihűl. A csokimázhoz a vajat és az összetört csokit felmelegítem. Persze a nagy kakaótartalmú csoki a jó, de nekem most csak tejcsoki volt otthon, időnként az is megteszi. Hozzáadom az olvadt csokihoz és vajhoz a tejet és a kakaóport, jól elkeverem. Picit várok, hogy ne legyen olyan forró. Amikor már nem annyira folyékony, akkor könnyebb felvinni a kuglófra. A tetejét még meg lehet szórni kókuszreszelékkel. Az már túl karácsonyos lett volna, úgyhogy nálam maradt most így.

Az alábbi képen látható, hogy a tészta korántsem töltötte ki a formát. Aki nagyobb családra süt, az duplázza meg a hozzávalók mennyiségét. Kettőnknek még így is bőven elég kuffernövelő jut :)