Lencsés egytálétel

Nemrég megjelent a dívány.hu alapkonyha aloldalán egy recept a spanyol lentejas-ról. Az a jó benne a mi lencse főzelékünkhöz képest, hogy nem kell sűríteni. Egy kissé átalakítottam, lentejasnak már biztos nem merném hívni, répa helyett gomba került bele, stb. Vessétek össze az eredeti recepttel, aztán bonyolítsátok tovább, ahogy szeretnétek. Nekem ez lett a végeredmény:

Hozzávalók:

200 gr lencse

fél fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

6 fej gomba

2 dl házi paradicsompüré

1 teáskanál őrölt köménymag

kisebb csokor petrezselyem

csípős mangalicakolbász

5 dkg füstölt mangalicasonka

kevés olívaolaj

tetejére tejföl

Pár órával a felhasználás előtt vízbe áztatta a lencsét. Az olívaolajra rádobtam a félbevágott kolbászkarikákat és az apróra vágott sonkát. Pár perc múlva rányomtam a fokhagymát, és hozzáadtam a hagymát. Miután a hagyma kezdett üvegesre pirulni, rádobtam a szeletekre vágott gombát. Picit kevergettem, aztán jött a paradicsompüré és az őrölt köménymag. Hozzáadtam a lencsét, és felöntöttem hideg vízzel úgy, hogy két-három ujjnyira ellepje. Alacsony fokozaton, fedő alatt főztem kb. egy órát, időnként megkeverve és a vizet pótolva. A végén kevertem bele a felaprított petrezselymet.

A csípős kolbász miatt nem tettem bele még pluszban erős paprikát, de aki bátor, annak hajrá. Én a csípősséget ellensúlyozandó, jól megtejfölöztem.  Szerintem só sem kell bele.

Kelkáposztatekercs

Bár ősz van, mégis a Tavaszi ételek című kiadványból főztem meg néhány módosítással ezt a receptet. A kelkáposzta ugyanis március kivételével egész évben elérhető. A kelkáposzta főzeléken és rakott kelkáposztán kívül is elkészíthető. Ami pedig különösen tetszik a receptben, hogy egyszerre tudom húsosan és húsmentesen is elkészíteni. A könyvért köszönet Nórinak, a Fitt nők blog szerzőjének!  

Hozzávalók:

kisebb fej kelkáposzta

1 fej vöröshagyma

4-5 szem krumpli

fél teáskanál kömény

tejföl

só, bors

A káposzta nagyobb leveleit sós vízben kissé megpároltam. A hagymát üvegesre pirítottam és a meghámozott, apróra vágott krumplit kevés vízzel hozzáadtam. Lefedtem, sóval, borssal, köménymaggal ízesítettem, és addig főztem, míg puha nem lett.  Előmelegítettem a sütőt és egy tepsit olajjal kikentem. A krumplit összetörtem, de nem annyira pépesre, mintha pürét készítenék belőle. A káposztalevelekre tettem két evőkanálnyit a krumpliból és feltekertem őket. A párom káposztáiba került egy kis csirkecomb is. Elrendeztem őket a tepsiben. A káposzta belső, kisebb leveleit pedig apróra vágtam és a tekercsek köré szórtam. Maradt egy kis krumpli, amit a tekercsek tetejére halmoztam, amit pedig megkentem tejföllel és egy kis frissen őrölt borsot szórtam rá. 

Körözött házi túróból

Hozzávalók: 
10 dkg házi túró
fél fej hagyma
pirospaprika
fél kiskanál őrölt kömény
pár csipet zellersó
só, bors

A hagymát finomra összevágtam, belekevertem a túróba a paprikával, köménnyel, zellersóval, borssal együtt. Néhány percig kevergettem egy villával, amíg egyenletes színt nem kapott. Egyébként a friss, házi túró már önmagában is kellően krémes, ezért nem is kellett hozzáadnom tejfölt. Nem annyira darabos, mint a bolti túró és talán még semlegesebb íze van. Esetleg még egy kis apróra vágott petrezselyem mehetett volna bele. Ha van otthon, ne hagyjátok ki. 

+1 tipp: paprikába is lehet tölteni, amit aztán karikázva lehet kenyérre tenni. Reggelire, vacsorára, partira, kiflire vagy zsemlére, mindenhogy tökéletes. 

Csicseriborsó tökösen VKF! 45.

Egy különleges egytálétellel "nevezek" a 45. VKF! fordulójára. Az egész Csiperke receptjével indult, nem is tudom illik-e VKF!-re kölcsönvett recepttel indulni, de hát Csiperke tehet róla, mert annyira étvágygerjesztő képet tett fel! 

A beáztatott csicseriborsó már ott figyelt a konyhapulton, a tök csak később lépett a képbe, de ez így volt jó. Itt próbáltam ki először az Indiából hozott egyik fűszert, valóban kurkuma, ahogy gyanítottam :)

Hozzávalók:
10-12 dkg csicseriborsó
1 teáskanál szódabikarbóna
20-30 dkg sonkatök
250 gr konzerv aprított paradicsom
1,5 fej hagyma
5 gerezd fokhagyma
1 evőkanál citromlé
2 teáskanál gyömbérpor
1 teáskanál egész kömény
4 evőkanál ketchup
2 evőkanál kókuszreszelék
1 teáskanál chili
fél kávéskanál szerecsendió
fél kávéskanál fahéj
fél teáskanál kurkuma
1 evőkanál  barna nádcukor
kevés olaj
só

A tetemes lista ellenére nem egy egetrengető dolog tető alá hozni a dolgot. A csicseriborsó és a paradicsom az alapja, de a tök benne például már a krumpli helyét foglalja el. 

A csicseriborsót előtte való nap beáztattam jó sok vízbe. Elsőnek tettem fel főni a szódabikarbónával együtt, hogy gyorsabban kész legyen. Aztán a hagymát megdinszteltem, hozzáadtam a köményt, a fokhagymát és a gyömbért, majd a citromlevet, paradicsomot és ketchupot. A tököt meghámoztam, kis kockákra vágtam és az is ment a többi közé. Fél pohár vizet öntöttem hozzá. Adtam hozzá még chilit, cukrot, fahéjat, kurkumát, szerecsendiót és jól összekutyultam. Érdemes egy nagyobb lábasban készíteni, de leginkább a wokserpenyőt ajánlom. Amikor a tök már majdnem megpuhult, kicsit megsóztam és hozzákevertem a már megfőtt csicseriborsót és egy kis kókuszt is. Az ötlet a tamil szakácsnőnktől jött, abban a tartományban szinte mindenbe raknak kókuszt. A kisebbik már barna kókuszt kettécsapják és a belét eszközzel kiszedik. Az eszköz úgy néz ki, hogy fémből van, egy talpból kinyúlik egy ág, aminek a végén kerek, lapos és recésszélű fej van. Ezen néhányszor megtekerik a fél kókuszt és így kijön a reszelék. Ez a friss reszelék sokkal semlegesebb ízű, mint a szárított, úgyhogy az utóbbiból csak 2 evőkanállal adtam az ételhez. Egy főtt tojással tettem kiadósabbá a fogást. 

A recept alapja Csiperke blogjáról származik. Az elkészítésben szinte teljesen az ő instrukcióit követtem, de a fűszerezésen változtattam, valamint a krumpliból tök lett. Köszönet érte!

Sörtorta malachússal - egy igazi nehézbombázó

Párom szülinapi tortája lett ez a költemény, aminek az ötletét Két cica konyhájának köszönhetem. Sokat nem változtattam rajta, csak egy kicsit ésszerűsítettem és a konyhám aktuális hozzávalóihoz igazítottam. Azt hiszem sok férfi álmodik ilyenről, egy ilyen jeles alkalom, mint a huszonsokadik születésnap igazán megfelelő alkalom eme torta megsütésére. Főleg, hogy párom amúgy sem túl édesszájú és mostanában néha el-elejtett egy megjegyzést arra vonatkozólag, hogy több husi kéne a napi működéséhez. No jó, gondoltam magamban, megkapod :) 

Hozzávalók egy 18 cm-es tortaformához:

0,75 bögre kukoricaliszt

fél deci joghurt

negyed csomag sütőpor

1 tojás

3 evőkanál olívaolaj

1 kiskanál egész köménymag

2-3 evőkanál sör

80 dkg malaccomb

10 dkg libazsír

4 gerezd fokhagyma

10 gr étkezési zselatin

só, őrölt kömény

fél liter sör

4-5 csemegeuborka

Először a malachusit tegyük fel sülni. Ehhez jól lemostam az előzőleg félbevágott combot, majd besóztam, félbevágott fokhagymagerezdekkel megtűzdeltem és bedörzsöltem őrölt köménnyel. Egy lefedhető lábasban megolvasztottam a zsírt. Eredetileg mangalicazsír szerepelt a receptben, de olyat épp nem találtam otthon... Beletettem a két fél combot, kicsi vizet is öntöttem hozzá, hogy porhanyósra süljön, meg később valamennyi sört is. Ennek kell idő, míg megsül, néha forgassuk és szurkáljuk meg. Amikor már puha a hús, akkor vegyük le a fedőt és süssük zsírjára. 

A tortaalaphoz keverjük össze, ami a kell és sütőpapírral bélelt tortaformában körülbelül 20-25 perc alatt süssük készre. A tortalapot tegyük félre hűlni, ő majd csak a procedúra legvégén kell újra.

Amikor a tészta már majdnem megsült, akkor egy kis fazékba öntsünk egy kicsit a sörből, adjuk hozzá a zselatint és keverjük el. Óvatosan melegítsük és közben folyton kavargassuk. Arra kell vigyázni, hogy nehogy felforrjon. Az alkoholtartalom jelentős része így is kipárolog, ha nem forraljuk fel, de a söríz megmarad. Én dr. Oetker zselatint használtam, abból 10 gr elég fél liter folyadékhoz, de az eredeti receptben 20 gr szerepelt, úgyhogy szerintem a használt zselatinfajta leírásához alkalmazkodjunk. Mikor már majdnem forrt, levettem a tűzről és egy hűtőakkura tettem a fazekat. Néha megkevertem, amikor eléggé lehűlt, betettem a hűtőbe. Itt is figyelni kell rá, nehogy megdermedjen. 

A husi ekkorra lett kész, leszedtem a csontjáról és apró darabokra szedtem (csont nélküli combból elég 60-70 dkg is, attól függően milyen magasra szeretnénk a tortát). Az uborkákat felvágtam, néhányat hosszában, néhányat karikákra. Egy jól záródó (különben alul kifolyik a kocsonya!) kapcsos tortaforma alján szépen elrendeztem az uborkákat, majd óvatosan rátettem a combdarabkákat. Ezután ráöntöttem a zselatinos sört és betettem a hűtőbe. Miután teljesen megdermedt a sörös kocsonya, megkentem a tortalap egyik felét a pecsenyezsírral és rátettem a kocsonyás hús tetejére. Óvatosan fejre állítjuk a tortaformát és kicsusszan belőle a gyönyörű tortánk. 

Az emberem igencsak meg volt lepődve, ilyet még sosem kóstolt. Bár 29-én volt a szülinapja, még mindig küzd a tortával. Állítása szerint nagyon finom, de egyben nagyon tömény is. Azért egy személynek lehet, hogy tényleg sok ez a torta :)

Az első bablevesem

Életem első bablevese :) Biztos nem tökéletes, de így már lesz miből kiindulni a következőhöz. Párom szerint kimondottam hasonlít az igazira. Egyébként a bableves miatt szerettem meg a sárgarépát. A fütyülős szöveget nem vettem be, de a bablevesből kivett, semmivel össze nem hasonlítható édes répa meggyőzött arról, hogy a sárgarépa igenis jó dolog :)

Hozzávalók: 
20-25 dkg bab
1 paradicsom
1 fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
10 dkg füstölt lapocka kockára vágva
1 teáskanál köménymag
1 babérlevél
2 nagyobb krumpli
1 fehérrépa
4 sárgarépa
1 szál petrezselyem
2 gulyásleveskocka
2 teáskanál pirospaprika
fél csésze nokedli
1 teáskanál Erős Pista
só, bors, vegeta
kevés olívaolaj

A babot bő vízben beáztattam másfél nappal a felhasználás előtt. A hagymát összevágtam és megdinszteltem kevés olajon, aztán rádobtam az összevágott paradicsomot. Mikor már majdnem teljesen szétfőtt a parcsi, félrehúztam a tűzről a fazekat és rászórtam a fűszerpaprikát és hozzáadtam a kockára vágott füstölt lapockát, meg a babot. Felöntöttem annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Beledobtam a leveskockát, a babérlevelet, a petrezselymet, köménymagot és megborsoztam. Lefedve addig főztem, amíg a bab már majdnem puha volt. Akkor hozzáadtam a répákat, krumplit, fokhagymát, meg a nokedlit is. A nokedli egy korábbi leveshez készült. 1 tojáshoz kevés sót adtam és annyi lisztet, hogy kemény tésztát kapjak. Pici darabokra csippentettem. Ennek az adagnak a fele került most a bablevesbe. Hogy ha friss csipetkét használunk, akkor kicsit később is elég beletenni a levesbe. A maradékot sokáig lehet tárolni, csak egy tányéron hagyjuk kiszáradni, aztán zacskózzuk be. Miután megpuhultak a zöldségek és a nokedli is, felönthetjük annyi vízzel, amilyen hígra szeretnénk a levest. Csak ezután érdemes sózni és vegetázni, mert a hús is eléggé sós volt. Ekkor mehet bele a Pista is. Forralunk rajta egyet és kész is van. Kiadós leves, második fogásként palacsintát ettünk hozzá. 

Káposztás lepcsánka, tócsni, cicege, vagy amit akartok

Ebédről maradt egy kis krumpli, meg egy fél fej káposztát már megint kerülgetek, hogy mibe tudom még elhasználni. Ez örök probléma nálam, mivel ketten nem bírunk a káposztával, hiába válogatom ki többnyire a legkisebbet. Úgyhogy közös erőfeszítéssel az esti film mellé készítettünk káposztás tócsnit egy kis tejfölös mártással. Nálunk piroska néven futott a sok pirospaprika miatt és nyersen lereszelt krumpliból készült, pároméknál édesen ettük és ott a maradék krumplipüréből készült. Erre a receptre (és a nevére is) igaz, hogy már több szokás, mint ahány ház...

Hozzávalók:

2-3 nagy darab krumpli, megfőzve 

1-2 tojás

egy marék kis kockákra vágott káposzta

2 gerezd fokhagyma

annyi liszt, amennyit felvesz

só, bors, őrölt pirospaprika, köménymag

olaj a sütéshez

1 kis pohár tejföl

A krumplihoz hozzáadom a tojásokat, a fűszereket és összetöröm krumplinyomóval. A liszt negyedét most teljes kiőrlésű rozsliszt tette ki, de mehet bele nagyobb arányban is. Végül forró olajban kisütöttem a lapos kis pacává formált tésztát és melegen sós, borsos tejfölbe mártogatva ettük meg. A tejföl kikeverésénél jutott eszembe, hogy nagyon jól ment volna egy kis köménymag a tócsniba, úgyhogy raktam egy keveset a tejfölbe pótlásként. 

Rakott kelkáposzta karfiolos barnarizzsel

Rakott cuccokat akkor szeretek készíteni, ha van egy kis maradék rizs, és nem kell azt is pluszban megfőznöm. Így is épp elég riasztó a két lábos meg a tepsi . Most is így volt, maradt a kapros-tejszínes halacska mellől egy kis köret, ami történetesen karfiolos rizs volt. Sejtettem, hogy nem rossz párosítás a kelkáposzta és a karfiol, de azért megerősítés gyanánt rákerestem. Első találatként Lila Füge kelkáposzta-karfiol párosítása jött be, szóval nem lehetetlen a dolog. 

Hozzávalók:

1 szép fej kelkáposzta

fél kg darált hús

1 fej vöröshagyma

1-2 fej fokhagyma

1 kiskanál köménymag

1 teáskanál vegeta

1 evőkanál zsemlemorzsa

3 evőkanál olívaolaj

vaj a tepsi kikenéséhez

só, bors, pirospaprika

1 csésze barnarizs

néhány rózsa karfiol

nagy pohár tejföl fele

reszelt sajt

Ha nincs maradék gyanánt rizs, akkor felteszem főni az 1 csészényi barnarizst 2,5 csésze vízben, amibe kerül néhány csepp olaj és pici só. A karfiolt kevés vízzel és vegetával megszórva szintén odatesszük párolódni. A hagymát felvágom, megdinsztelem az olívaolajon, majd jön rá a fél kg darált hús. Most pulykából készült. Sózom, borsozom és színe érdekében teszek bele egy egy-két teáskanállal a csudajó szegedi fűszerpaprikámból. Fedő alatt párolom a husikát, néha megkeverem. Utána a kelkáposztát leveleire szedem, megmosom őket, a nagyobbakból kivágom a középső eret és kettévágom őket. Forró vízbe teszem, hozzáadom a köménymagot és a vegetát. Miután felforrt a víz, kb. 8 percig főztem. Egy nagyobb tepsit elővadásztam, kikentem vajjal és megszórtam egy evőkanálnyi házilag reszelt zsemlemorzsával. Az időnként megmaradt zsemléket, kenyérvégeket mindig kiszárítom és lereszelem. Jelen pillanatban úgy állunk, hogy legalább 1 évre függetlenítettem magunkat a zsemlemorzsapiac áringadozásaitól. Ha a husi már majdnem jó, hozzákeverem a karfiolos rizst. A tepsibe először kelkáposztalevelek kerülnek, rá egy réteg rizses hús, levél, hús, végül levél, amit a tejföllel megkenek és megszórom reszelt sajttal. Addig sütöm, míg a tetején a sajt aranyszínű nem lesz.