Szaloncukor házilag

Mindig azt hittem, a szaloncukor készítés valami nagyon bonyolult dolog, ami rengeteg időt és extra felszerelést igényel. Így soha nem is mertem nekiállni ennek a konyharobbantó folyamatnak. Nemrég viszont találtam egy egyszerűnek tűnő receptet, amit lelkesen ki is próbáltam. Tanúsíthatom, hogy valóban könnyű elkészíteni és közel sem jár annyi maszatolással, mint ahogy féltem tőle. 

Ezzel a kis finomsággal kívánok mindenkinek nagyon boldog karácsonyt!!!

Hozzávalók:

25 dkg gesztenyepüré

3 evőkanál kakaópor

1 evőkanál őszibarack lekvár

1 teáskanál fahéj

1 teáskanál rumaroma

2 evőkanál méz

1 csipet só

1 marék aszalt vörösáfonya apróra vágva

15 dkg étcsoki

1 teáskanál vaj/margarin

A gesztenyepürét villával szétnyomkodtam. Dédnagyanyám az aranypapírosra esküszik, így abból vettem egy csomaggal. A kakaóporral, lekvárral, fahéjjal, mézzel, rumaromával, áfonyával s csipet sóval egyenletes masszává kevertem. 15 percre betettem a hűtőbe, de hagyhatjuk fél óráig is, könnyebb vele dolgozni.

A masszából hosszú hurkákat hengergettem, amiket kb. 2 centis darabokra vágtam. A végüket kicsit lekerekítettem, de formára nem lettek a legszebbek. A csokit gőz felett megolvasztottam. Ehhez egy lábosba vizet tettem, aminek a tetejére egy másik lábos került, ami nagyjából lefedte. Ebbe törtem a csokit. A vajjal együtt jól elkevertem nagyon kevés vízzel. Kb. olyan pálinkás kupicányival. Így fényes marad a máz, akkor is, ha kihűlt. Villával megforgattam a gesztenyehurkákat a csokiban és sütőpapíros tálára téve mentek a hűtőbe.

Három óra múlva kivettem őket és az aljukon lévő szétfolyt "csokitalpat" levágtam. A csomagolást biztos szebben is meg lehetett volna oldani, vízszerelés és ajtó-ablak cserélés mellett most csak alufóliába csomagoltam őket. Az ízesítés tetszés szerint variálható, akár saját készítésű ajándékként is el lehet készíteni. 

Az eredeti receptet itt találjátok. 

Almás pohárkrém

A tegnap közzétett zöld teás almaszörp "melléktermékeként" keletkezett főtt alma felhasználása következzék.

Hozzávalók:
5 alma
kb. 8-10 dkg ricotta
1 evőkanál tej
1 csomag vaníliás cukor
1 teáskanál fahéj
2 teáskanál cukor/méz
2 evőkanál lekvár

A főtt almát botmixerrel pürésítettem, hozzáadtam egy teáskanál cukrot, fél zacskó vaníliás cukrot és fahéjat. A ricottát kevés tejjel, fél zacskó vaníliás cukorral, egy teáskanál cukorral krémesre kevertem szintén botmixerrel. Egy adag almapüré után jött egy réteg ricottás krém, majd almapüré, amibe lekvárt is tettem, fahéjas alma-szilva lekvárt, ami jól ment hozzá. Első pohárkrém-próbálkozás, a rétegek nem lettek túl szépek, de majd legközelebb. 

Savarin, a részeges koszorú

Párom születésnapjára szántam ezt a süteményt. A tésztája kellemesen laza volt, de másnapra kissé morzsálódott. A tejszínt, hiába vettem piacon házit, nem sikerült rendesen felverni, így a tészta beitta. Nagyon szomjas volt, na. 

Hozzávalók: 
8 dkg puha vaj
0,6 dl tej
18 dg liszt
2 dkg élesztő
1,5 evőkanál cukor
1 csomag vaníliás cukor
2 tojás
csipet só

4 evőkanál baracklekvár
15 dkg habtejszín
3+1 evőkanál cukor
30 dkg gyümölcs (málna, áfonya, szeder)
0,8 dl fehérbor
pár csepp rumaroma

Az élesztőt felfuttattam a tejben, amibe egy pici cukrot tettem és előtte langyosra melegítettem. A liszt közepébe mélyedést készítettem, bele az élesztő, összekevertem, majd a tojásokkal, vaníliás cukorral, 1,5 evőkanál cukorral, vajjal és csipet sóval együtt a robotgép dagasztó karjával egyenletes tésztává dolgoztam. Beleöntöttem a szilikon kuglófformába és meleg helyen egy órát kelesztettem. Szépen feljött, előmelegített sütőben 25-30 perc alatt megsütöttem. Utána 5 percet hagytam a formában, majd kiöntöttem. Legalább 12 órán keresztül ezután pihentetni kell. Egyik este kisütöttem és másnap este díszítettem fel. 

1 dl meleg vízben elkevertem 3 evőkanál cukrot, majd hozzáadtam a bort (félszáraz, édes fehéret) és pár csepp rumaromát. A tésztát megszurkáltam alaposan, visszatettem a formába és teáskanállal egyenletesen, lassan meglocsoltam a boros folyadékkal. Hagytam, hogy beszívja, majd kiborítottam a formából és megkentem a lekvárral. Saját készítésű idei őszibaracklekvárt használtam, hamarosan jön a receptje. A gyümölcsökkel megtöltjük a közepét. Felverjük a tejszínt egy evőkanál cukorral, már ha engedi magát... és a maradék gyümölccsel, meg tejszínnel díszítjük. 

Az eredeti recept az Örömteli sütés című szakácskönyvből származik. 

Meggyes párna

A tésztája még akkor készült ennek a péksüti féleségnek, amikor a rolóké is. Így már egyszerű és gyors volt összerakni a meggylekvárral töltött párnákat.

Hozzávalók 5-6 darabhoz:

15 dkg búzaliszt

12,5 dkg hideg vaj vagy margarin

3 evőkanál hideg víz

fél evőkanál ecet

csipet só

1 tojás a kenéshez

kevés olaj a rétegek közé

néhány evőkanál sűrű lekvár

A tésztához a dolgokat gyorsan összegyúrjuk, hengert formázunk belőle, négy részre vágjuk, kinyújtjuk őket egyenként. A lapokat vékonyan bekenjük olajjal, félbehajtjuk, nyújtunk rajta, olajozás és megint félbehajtás. Aztán pihentetjük a hűtőben legalább 3 órát. (Ha ez nem érthető, akkor a rolónál részletesebben leírtam). A tésztát néhány milliméter vastagra kinyújtom, téglalapot vágok belőle, ami félbehajtok és az egyik felén ejtek néhány vágást, ahogy a képen látható. Egy-két teáskanálnyi meggylekvárt tettem a tésztára. Ez egy viszonylag sűrű állagú házi meggylekvár volt, mégis kifolyt sütésnél, ezért nem szabad túl sokat tenni bele. A tésztát félbehajtjuk, összenyomkodjuk a széleit, villával is rásegíthetünk. Egy felvert tojással bekentem őket. Végül elmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Meglepően lakató, nekem egy nagyobb elég volt ebédre. Párom persze vacsorára evett kettőt, szóval nem vagyok viszonyítási alap :)

A fánk újjászületése

Ma nagyon jót kirándultunk a volt kollégiumi szobatársaimmal. Jó nagy utat tettünk meg (Normafa, János-hegy, Libegő, aztán Gellért-hegy). Mire hazaértem, már nagyon elfáradtam. Gyors vacsinak ütöttem össze ezt a kis szénhidrátdús finomságot. Szegény fánkjaimat ugyanis nem ettük meg mind, mára meg kiszikkadtak... Így hát nekiálltam átkonvertálni a fánkcsigákat és fánkkorbácskákat, meg copfokat valami újjá. 

Sütés előtt

Hozzávalók:
szikkadt fánk (lehet helyettesíteni esetleg kiflivel)
1 csomag vaníliás pudingpor
fél liter tej
5 dkg dió
3-4 evőkanálnyi meggylekvár
2 evőkanál cukor
kevés vaníliás porcukor

A fánkokat kisebb darabokra tördeltem és egy kivajazott tepsiben landoltak. A pudingport kikevertem egy kevés tejjel és a cukorral, majd hozzáadva a többi tejet, kevergetés mellett megfőztem. A fánkra öntöttem a pudingot, rá házi meggylekvár pöttyöket tettem (első teljesen egyedül készített lekvárom :), majd megszórtam durvára tört dióval és vaníliás porcukorral. Így ment be az előmelegített sütőbe körülbelül 20 percre. Egy picit az aranygaluskára emlékeztetett. 

Kétlekváros linzertorta

És nem csak kétlekváros, de kétlisztes is. Hát igen, nem tudtam kihagyni a teljes kiőrlésű rozslisztet ebből sem. Egyébként ez a linzertorta a holnapi ebéd harmadik fogása. Nagyon ritkán jut eszembe ilyesmi, de ma úgy volt ihletem. Persze megint nem túl összeillő dolgokat kívántam meg külön-külön, de mégse annyira durva, mint a múltkori tojásleves és lencsefőzelék párosítás :) Az első fogás orjaleves (nálam csak szimplán karajleves a neve), a második szezámmagos-fahéjas-mézes-fokhagymás-szójaszószos pácban sült csirkeszárny, barnarizzsel. Ez nem rossz, de annyira ronda rajta a trutyi, hogy nem voltam hajlandó képet csinálni róla... A desszert pedig a kétlekváros linzertorta.

Hozzávalók:
30 dkg liszt (fele búzaliszt, fele teljes kiőrlésű rozsliszt)
20 dkg vaj
8 dkg barnacukor
1 tojás
egy teáskanál fahéj
kevés reszelt citromhéj
csipet só
kétfajta lekvár

A lekváron kívül mindent összegyúrmáckolunk, aztán folpackba tekerve betesszük a hűtőbe egy órácskát. Nem akartam éjjelig fent lenni vele, ezért inkább szigorítottam a tészta büntetésén és fél órára a mélyhűtőbe tettem. Nem tudom mennyire bünti ez neki, de nekem már nagyon elegem van a hidegből, ezért gondolom büntinek. Közben előhalásztam hőn szeretett szilikon pitesütőm és a lekvárokat, meg begyújtottam a sütőt. Az egyik üveg tömény szilvalekvár from my mother, a másikat közösen készítettük: őszibarack, sárgadinnye és narancs keveréke. Tulajdonképpen ez egy kis razzia a polcon sorakozó lekvárok ellen. Ideje eltüntetni őket. Alapnak a szilvalekvárt használtam, vékonyan megkentem vele a kinyújtott és a formában a lehetőségekhez mérten szépen eligazgatott tésztát. A tésztából tettem félre egy kicsit a tetejére rácsnak. Az alapozó lekvár után körkörösen haladva került a szilvából és a másikból a tésztára. Végül rácsuktam a rácsot a tortára és betettem az előmelegített sütőbe. Most sodortam a rácsot, mert nem éreztem elég erőt magamban a hasonló méretű szalagok elkészítéséhez. Ha van éppen egy kis tojássárgája talonban, akkor azzal még meg lehet kenegetni a rácsokat. Egyre kell vigyázni, ha szilikonos formában sütjük, hogy lehetőleg két kézzel fogjuk alul, mert elég nehéz a tészta és nehogy megtörjön. Nekem kivételkor törtek kicsit meg a rácsok, de az ízorgia élvezetéből nem von le ez a kis szépséghiba. Nem is hittem volna, hogy ez a két lekvár ilyen jól kijön egymással! Körülbelül 50 percet sütöttem.