Írós kenyér + tanulságok

Eddig nem volt túl nagy sikerem a kenyerekkel való próbálkozás terén... Egy kis javulást azért elkönyvelhetek most, de nem az igazi... Épp ezért kis adaggal próbálkoztam, egy negyed kilós kenyér tapasztalatait írom meg. 

Hozzávalók: 
25 dkg BL112-es liszt + a formázáshoz
fél kiskanál só
1 kiskanál olívaolaj
1 kiskanál cukor
2 dkg élesztő
1,5 dl író

A hiba ott kezdődött, hogy nem az előírt liszttípust használtam, hanem BL 65-öset. Hiába na, igazából az írót akartam kipróbálni... Mehetek még jónéhány leckéért Limarához :)

Az írót a cukorral meglangyosítottam és belemorzsoltam az élesztőt. A lisztet elkevertem a többi hozzávalóval, meg hozzáadtam a felfutott élesztőt is. A robotgép dagasztó karjával egyenletesre gyúrtam, majd egy lisztezett szilikonlapon tovább dagasztottam. negyed óráig, amíg már nem ragadt. Elég sok lisztet felvett még egyébként. Egy tepsibe sütőpapírt tettem és a megfomázott kenyér erre került. Megspricceltem a tetejét vízzel (aztán az orchideám is, mert nagyon szereti) és bevágtam a tetejét sréhen háromszor. Letakarva meleg helyen fél órát kelesztettem, majd ment az előmelegített sütőbe. Recept szerint 250 fokon kellene sütni negyed órát, majd még negyed órát 200 fokon, de gyanús, hogy a majdnem velem egykorú gáztűzhelyem erre már nem képes... 20 perc után kivettem, megspricceltem újfent vízzel. 40 perc után döntöttem úgy, hogy megsült, de elég halványka lett. És eléggé vastag lett a héja is, valamint meglehetősen tömör kenyérkének mondható, de azért elfogyott. Gyanítom, hogy másnapra egy kőtömb lett volna belőle. 

Kicsit halvány, kicsit tömör, de az enyém, és próbálkozásnak megteszi :)

Keletlenül

Megkelve

Az eredeti recept az Örömteli sütés című könyvből származik.