Kerek kis csoda: a zsemle

A legutóbbi ad hoc módon való pékségeskedésem után most profibbb módon álltam a dologhoz, magyarul hajlandó voltam receptre hagyatkozni és elfogadni azt a tényt, hogy nem fog csak úgy a kisujjamból kipattanni egy fantasztikus kenyér. Bár most nem is kenyérrel próbálkoztam, hanem zsemlét sütöttem. A recept az Örömteli sütés című könyvből származik, amit nagyszüleimtől kaptam szülinapomra. Ott vasárnapi zsemle néven szerepelt, de nem szerettem volna édes-mazsolás zsemlét készíteni, mert ki tudja, hátha felvágottal vagy pesztóval kívánjuk meg.

Hozzávalók 6 darabhoz:

25 dkg liszt + a dagasztáshoz

125 ml tej

2 dkg friss élesztő

8 dkg puha vaj

1 tojás + 1 a zsemlék megkenéséhez

1,5 evőkanál lenmag

1,5 evőkanál szezámmag

1 teáskanál cukor

3 csipet só

A langyos, cukros tejben felfuttattam az élesztőt. A liszthez adtam a tojást, a kicsi darabokra forgácsolt vajat, a a magokat, megsóztam és a közepébe kialakított mélyedésbe öntöttem a felfuttatott élesztőt. A kézi mixerem dagasztó karjával jól összedolgoztam a hozzávalókat, körülbelül 5 percig. Ezután 30-45 percig kelesztettem a tésztát, míg kétszeresére nem dagadt. Majd 10 percig erőteljesen dagasztottam, ne sajnáljuk a tésztát. Lehet, hogy holnap már izomlázam is lesz tőle... Közben adtam hozzá még egy kis lisztet, hogy ne ragadjon annyira. Ez már teljes kiőrlésű rozsliszt volt. Egy nagy tepsit (nekem csak kettőbe fértek el, mert nincsenek nagy tepsijeim) sütőpapírral kibéleltem (ha összegyűrjük a sütőpapírt sokkal könnyebben beleilleszthető a tepsibe). A hat megformázott tésztagalacsint egymástól legalább 5 centire elhelyeztem, majd lefedve még 30 percig kelesztettem. Miután ez is megvolt, felvertem egy tojást és bekentem vele a zsemléket. Az előmelegített sütőben 25-30 percig sütöttem.